2008. February 24.

A község története


Kiskunlacháza nagyközség Pest megyében, a Ráckevei kistérségben fekszik.

Népessége 9099 fő (2010).

A valamikori két önálló falu, Kiskunlacháza (Lacháza) és Pereg összeépüléséből, majd hivatalos egyesítéséből (1950) alakult ki, és ma már a környék legnagyobb településének számít.

A kiskun lakosairól és a középkori birtokos Lack családról elnevezett falu első ismert neve Szántó, amelyet 1285-ben említ először oklevél. Pereg szintén létezett már a középkorban, az 1300-as évek elejétől több helyen találhatunk rá utalást. A 150 éves török uralom alatt Lacháza többször menekülni kényszerült, Pereg pusztává vált.

Lacháza a 18. században a kiváltságos Kiskun Kerülethez, az ún. Felső-Kiskunsághoz tartozik, és mint ilyen, közös fejlődési irányt mutat a Jászkunsággal. Református magyar lakói I. Lipót uralkodása alatt a Német Lovagrend fennhatósága alá kerültek, majd ősi jogaik visszaváltása (redemptio) után szabadabb, feudális kötöttségektől mentesebb sorsot alakíthattak ki maguknak. A mezővárosi rangot 1839-ben érdemelték ki. Peregre, a török hódoltság alatt elnéptelenedett faluhelyre katolikus szlovák és magyar telepesek érkeztek a 17-18. század fordulója körül.

A nagyközség története szorosan összekapcsolódott a folyóval annak ellenére, hogy a Dunától mintegy 5 km-re helyezkedik el. Eredetileg mindkét falu jóval közelebb települt a Dunához, de az ismétlődő áradások miatt a lakosságnak biztonságos, magasabban fekvő helyre kellett húzódnia. Lacháza 1740 körül, Pereg 1770 táján költözött a mai helyére.

Római katolikus  templomai közül a peregi barokk stílusú Szent Mihály templom 1772-ben, a modern (lacházi) Szent László templom 1992-ben épült. Református templomát mai formájában 1820-24-ben építette Hofrichter József.

Petőfi Sándor több ízben megfordult, verset is írt Lacházán. Itt töltötte gyermekkorát Kiskun Farkas László (1934-1995) költő, Gaál Imre (1922-1964) festőművész, akinek Gályarabok című falfestménye díszíti a református parókia volt tanácstermét. Peregen született a magyar népszokás- és népzenekutatás kiemelkedő személyisége, dr. Volly István zeneszerző és zenepedagógus (1907-1992) valamint Keresztes Mihály zeneszerző (1911–1993), a legnépszerűbb „magyar nóták” szerzője.

Kiskunlacháza ma ismert az itt rendezett motocross versenyekről, a hagyományos Peregi Búcsúról és a szeptemberben rendezett Kiskun Kulturális Napok, a júniusi László napi vigasságok rendezvény-sorozatáról  is. A helységben művelődési központ és mozi, modern sportcsarnok, hangulatos pihenőház, tájház, helytörténeti gyűjtemény, lakodalmas ház stb. kínálata várja a látogatókat. Kitűnő szobrászok alkotásait, a hagyományos és modern falukép fényképeznivaló témáit találhatja itt a szemlélődő sétáló.

A mai Kiskunlacháza természeti-turisztikai értékeiről is ismert. A Duna-ág mellett nagy kiterjedésű, kulturált üdülőterület alakult ki. Az Angyali-szigettel szemben épült parti sétányról vagy evezős túra során jól megfigyelhető a romantikus vízi világ. A Ráckevei/Soroksári Duna-ágon kívül több horgász- és vízisportokra kialakított tó is felüdülést kínál, a Bugyi felé vezető út mellett és attól északra. A külterületi településrész, Bankháza mellett kezdődik a Kiskunsági Nemzeti Park (Apaj-puszta).

Kiskunlacháza a kiskunsági autós és kerékpáros túrák kiindulópontja, sokoldalú kulturális és vízisport-, wellnessprogramok bázishelye lehet. Gazdag választékú üzletei, kulturált vendéglátóhelyei jól megfelelnek a különböző fogyasztói igényeknek.